Azaz Kacsa Kocsma, csak így elegánsabb. Voltaképpen pedig egy strandszerű hely, medencék nélkül. Szabadtéri színpad, lángosos, hamburgeres (Ádám nagy-nagy örömére, egy darabka a fiatalkorából, fényes zsömle rulez). Feri szerint meg olyan a hely, mint a ZöldPardon, csak kicsiben, szóval tetszetős, na. Előtte próba Budapesten, szóval megint korai indulás, én konkrétan nyolckor ültem be a kocsiba reggel, kellett menni még erre-arra. Ebből adódik, hogy a koncertről nem sokat tudok mondani, mert azt én a buszban töltöttem alvással, ellenben a hazaút, az fergeteges volt. Telt ház a kocsiban, Gabika is velünk, meg Ági még, és azon ritka alkalmak egyike, amikor nem a horkolást hallagtom, hanem az éneklést (különös tekintettel a Láttál-e már... kezdetű dalra, illetve Afroman Because I got high című örökzöldjére) meg a tőről metszett, zsigeri ökörségeket (erre most nem hoznék konkrét példát, de el lehet képzelni a korábbiak alapján a hangulatot). Szeretem az ilyet, ezért jó ezt csinálni.