Egy klub, meg egy benzinkút...

Miskolc-Rocktoberfeszt, Székesfehérvár-FEZEN, 20090910-20090911 (30-31)

2009/09/15. - írta: gyégé

ez most egy olyan bejegyzés lesz, ahol rögtön két koncert élményét osztom meg veletek. szeretem az ilyet, mikor két egymást követő napon vannak koncertjeink. olyan hangulata van, mintha hosszú, folyamatos mámorban lennél; mintha belecsöppennél egy buliba, ami elkezdődik egyik este, majd rá két napra ér véget. kicsit csöpögős lett.

nem is tudom melyik koncert volt jobb, vagy melyik napon éreztük jobban magunkat. lehetne közhelyeket mondani, hogy mindenhol jól érezzük magunkat, de nem is ez a lényeg. mindkettő érdekes volt.

csütörtök:

miskolcról nem volt kellemes tapasztalatunk eddig. valamikor 2005-06 környékén játszottunk ott és akkor nagyon megfogott minket az a város. pontosan. kb. 2 órán keresztül kóvályogtunk, mire kiértünk a megfelelő útra, ugyanis nincsenek táblák (lehet, hogy azóta van. szerencsére most nem kellett figyelnem).

a keleti kobrák élén új sofőrünk, gyuri (üdv a csapatban!) viszonylag hamar – az ütemtervnek megfelelően – odavitte szatit, polákot és viktort miskolcra. igen, viktor is ott volt és nagyon megörültünk neki. ritka alkalmak egyike volt, hogy söröztünk!

mi, a bp-i pumák sem tértünk el az ütemtervtől. a budapesti indulás danitól 17:00 és miskolci érkezés 21:00 teljesen baráti. rájöttem, hogy ennek a tervezésébe bele kell számítani „esetleges” késéseket, az indulás utáni „én nem ettem még ma semmit, muszáj bemenni a mekibe”, vagy az útközbeni „ú, otthon hagytam a…”, vagy „á, még ide beugrunk” -dolgokat.

miskolcra pontban 21:00-re értünk, pacsizás, sörvétel, döbbenet az előrelátható másfél órás csúszás miatt, remek vad fruttik koncert, pacsizás, több, telefonba sajnos nem elmentett interjú, miszerint bon jovinak melyik 3! száma van. az eredmény: van a vaúvaú-s, az it’s my life, meg ami nagyon hasonlít utóbbira.

a rocktóber jó. örültünk, hogy sikerült bekerülni a programba és reméljük, könnyebben vissza tudunk jutni valamikor a közeljövőben egy klubba koncertezni. a várakozás közepette sikerült mindenkinek könnyedén beitalozni, jól éreztük magunkat a koncerten. a plusz egy-két apróságtól meg még egyedibb lett a koncert: pl. úgy bekezdeni első dalnál, hogy míg bal lábbal taposgálom a pedálokat, a másikkal az erősítőt tartom, el ne dőljön. vagy: egy másik dalnál azt veszem észre, hogy dani eldobja egyik dobverőjét (szerinte az volt a baj, hogy nem volt szőnyeg és elcsúszott a dob – persze logikus, hehe).

koncert utáni gyors berámolás a kocsikba, majd mindenkinek indulás haza. a hajnali 4-5 órás hazaérésre már rutinból nem mondunk semmit.

péntek:

szerencsére mi hamar el tudtunk indulni bp-ről. meg szerettük volna nézni a vadfruttikot, a 30y-t, meg a puf-ot is. gyors haverkodás, ölelkedés zenészpajtikkal, majd utána indultak a koncertek. fruttikon bambultunk, felpörgettek, endyéken vigyorogtunk oldalt és már nem vakartuk a fejünket. majd jött a puf és akkor valami elpattant. szokásos marhaságok mindenfelől, mindenkitől. szerencsére (vagy nem) sok fénykép készült, hála ádámnak, de amikor megnéztem ezeket a vigyor rászállt orcámra. az a bizonyos koncert előtti idegeskedés teljesen eltűnt belőlünk. pedig szükséges és még szerencsére megvan az a kellő izgatottság, de most valahogy eltűnt. a lényeg, hogy nagyon jól éreztük magunkat (pedig néha előfordul, hogy sokat idegeskedünk koncert előtt valami miatt, ami néha rá is nyomja a bélyegét..)

a koncert nem volt rossz, bár volt már, amit jobban élveztünk. ez az igazság. de voltak fantasztikus pillanatok most is. endy (30y) gitározta helyettem a dílert, én meg kitombolhattam magam, egy „dal” erejéig axl rose-ként mászkáltam a színpadon. elcsépeltnek tűnhet, hogy egy barátzenekarból valaki feljön egy dalban énekelni, gitározni, vagy csak táncolni, de akkor is hatalmas élmény, lendületet ad bármikor. köszönjük.

a koncert után gyors lepakolás, bepakolás, ölelkezés, gyors sör, majd indulás haza, hozzuk a hajnali 4-5 órás érkezést. a többiek 7-8 fele értek haza. hála ádámnak, aki mellesleg megérdemli a hétvége hőse címet, a két koncertnap alatti összesen 2 órás alvásával.

 másnap gyors körtelefon: polákkal másfél perces értelmetlen marhulás úgy, hogy értelmes szó nincs a „beszélgetésben”, dani nyugtatása és elnézésének kérése, hogy nyugodtan aludjon még, szati is otthon, ádám is otthon, mindenki otthon, biztonságban. nyugi van, jöhet a hétvége.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://jurijinside.blog.hu/api/trackback/id/tr601383579

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása