Ez most nem utazásról szól majd, de kapcsolódik a Jurijhoz, egyben magyarázat is arra, hogy egyrészt miért maradtak el a beígért sztorik, másrészt meg hogy miért nem tudok írni az alsópáhoki -egyébként nyilván remekül sikerült- koncertről. Tehát, az elmaradt sztorik oka, hogy elvállaltam egy munkát, ami miatt egy hetet Baktalórántházán töltöttem, internethozzáférés nélkül, úgy meg ugye nehéz blogot írni, ezt azt hiszem beláthatjuk.
És itt (illetve úton ide) történt a másik dolog, ami miatt nem tudok most Páhokról írni szépeket. Szerda este ugyanis vissza kellett jönnöm Debrecenbe munka után egy megbeszélésre, aztán irány vissza Baktára. A visszaúton Nyíregyházát elhagyva megálltam egy szimpatikus fasornál, hogy könnyítsek magamon, bementem a fasor mögé, és miközben én fütyörészve brunzoltam, valami állat úgy gondolta, hogy vicces dolog lesz, ha csúzlival kilövi két ablakomat. És mivel valószínűleg szereti a tréfát, meg is csinálta, hogy rohadna meg.
Ezután hevült üvegeskeresés (nagy köszi mindekinek, aki segített), majd péntek délután a Balaton helyett irány a szerelő, ablak be, pénz oda. Úgyhogy Páhok nekem kimaradt, de ma este helybe jönnek a srácok (Debrecen, Múzeumok Éjszakája), úgyhogy meglesz a koncert a hétre, majd arról írok. A régebbi utak leírását sem kell sokáig nélkülözni, sorra kerülnek azok is szép lassan (bár ígérni már nem merek...). És ha Ádámot sikerül rávenni egy kis sztorizásra ma este, akkor talán még Páhok is bekerül a memoárba, a pécsi bulihoz hasonlóan másodközlés jelleggel.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.